A BESENYŐ CSALÁD ÉLETE 2.

M: Hozhatná már a papa a fittyerfuttyot. Másfél órája kiküldtük az
öreget egy ideje.
P: Margit! Ezt kérdezted három perccel mezelőtt belezavarodtál!
Ha én kútba ugrok, akkor te ne vonatkoztass hol ide, hol oda, hol ide.
M: Pityu! Én csak annyit mondok, vaktába dicsérd a napot. Különben csapok papot.
P: Margit, te ne legyél mérvadó! Neked alkalmi a kötényed.
E: Apú! Ami szem-szájnak ingere, az a dobos torka? Vagy én vagyok édesszájú?
P: Evetke, kicsi lányom. Ne alakoskodjá mán se bú, se bán, mert felmászatlak az uborkafára! Tiszteld anyádat, pedig büdös!
E: Így van. Perpatvartart okoztam, kérek vattacukrot.
P: Na jóvan. Egyed, Evetke.
E: Vattacukor! Megeszem ímmel-ámmal.
N: Alacson vagy, kicsi lányom. Felhúználak, hogyha tudok. Sejtettem, hogy idegyüvök.
P: Jó hazai disznótoros. Állathurka.
N: Háháháhá. Magánlaksertés. Hihihihi.
M: Nem eshetek el, kislányom, mer az hülyeség.
E: De!
M: Nem igaz.
E: De!
M: Nem igaz.
E: Lépjél már tovább!
M: De nem eshetek rá, mer az hülyeség.
P: Álljunk meg akkor is most egy percre. Ki kérdezett bármelyikőjük, amikor anyámra ütök? Hátrább a vicaverzával! Egyet kell megkérdezni. Hogy mekkora, és hogy felről le, vagy lelről fe. Nem?
N: Enyém az anyám. Mkor keltem tegnap débe?
E: Hová mész a nagypapa?
N: Nem akarok hovmenni. Aki bújok, aki nem, hülye!
P: Különben is a te apád.
M: Én már figyelem egy ideje. Szerintem a tied.
P: Nem akarok konfluktálódni. Nekem többet ér a rezidencia bármiféle huzakodásnál. Hacsak be nem csap a tudatom. Nem igaz, Evetke?
E: De Apuka! Én még csak hovatovább tíz éves vagyok.
P: Evetke, senki nem állította, hogy te hány éves vagy.
E: A tanító néni mondta, hogy amikor a magzat meglátja a napvilágot, sóbálvánnyá merevednek, noha unos untalan vannak jelen, de a halál előtt jobban lehet látni, hanem biztos.
N: Vigyázzá, mer odamegyek, aztán egy akkora pofont kapok, hogy leugrik a fejem.
E: Apú! Hol vannak a mirigyeim?
P: Egyet mondok. Másnemulass. Nekem senki ne verje a nyálamat, amíg szépen vagyok.
N: Minden ember én akarok lenni. Káposztára tésztát sose bízzá.
M: Persze! Hogy nehogy azt higgyem, hogy megáll a módomban. Egyik mindegy, mint a másik.
N: Szomjan sose hány meg (?) . Nem hagyom meg, ami marad. Ital. Ahol vagyok, odamentem.
P: No, akkor hozza mán be a fittyerfuttyot! Margit, te meg vágjad magad alatt a fát.
Csengő: Brrrrrr.
P: Itt a szemetes!
N: Én olyan erős lábam van, hogy miattam gyüvök vissza.
E: Apú! Én kinek vagyok ismerőse? Vagy azt is a gólya hozza?
P: Psszt, ss. Cssst. Pssz!
E: Hahó, esik a hó!
P: Mit csinál már apád odakinn?
M: Szerintem a te apád . . .

Jelmagyarázat:
P: Besenyő Pista bácsi azt mondja, hogy:
E: Evetke azt mondja, hogy:
M: Margit azt mondja, hogy:
N: Nagyapa azt mondja, hogy:

vissza